πλατέοιν

Ancient Greek

Pronunciation

 

Adjective

πλᾰτέοιν • (plătéoin)

  1. masculine/neuter genitive/dative dual of πλᾰτῠ́ς (plătŭ́s)

Noun

πλᾰτέοιν • (plătéoin)

  1. genitive/dative dual of πλᾰτῠ́ (plătŭ́)